A nagy demonstrációt megelőző Civil Fórumon kaptam szót a HAT nevében. „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” mottóval arról szóltam, hogy október 7-én cikket írtam s küldtem a Népszabadságnak, a szerkesztő vissza is igazolta: hamarosan közölni fogja. Az alábbit:
Kikelt a „sárkányfog-vetemény” – Vörösmarty apokaliptikus látomása beteljesült.
Akár hiszik, akár nem a NER kormányának első /!/ intézkedése volt 2010 koranyarán: a „migráns” szó eltörlése az alighogy elfogadott Óvodai Nevelési Alapprogramból. (Nem lényegtelen a programmal kapcsolatos másik azonnali korrekció sem: azt a passzust törölték, melyben az „Óvónő távol tartja magát a nemi sztereotípiák alkalmazásától” mondat szerepelt. A „macsók kormánya” ezt sem tűrhette…) Szóval: olyan hogy migráns márpedig nincs! Hangzott a verdikt 2010-ben! Hiába készültek addigra gondos, ihletett tanítási-nevelési programok migráns gyerekek számára az integráció érdekében, multikulturális nevelésről, inklúzióról pedagógusoknak. Szó sem lehet róla! Kitörölni egy szakma nyelvéből, (ön)tudatából!
Hol vagyunk mára ettől!
A „migráns” szitokszó lett. Nem a „globális faluban” helyét kereső, különböző kényszerektől űzve hazáját elhagyni kényszerülő embertársunk szinonimája, hanem a „gonosz” betolakodóé, terrorista-jelölté – lett légyen az lélekvesztőn életét mentő kisgyerek, szamárháton menedéket kereső terhes asszony, akárki.
Olyannyira, hogy cigány származású tanítványaim körében egy külvárosi középiskolában figyeltem fel arra, hogy egymás fenyegetésére, szidalmazására, immár „szleng” kifejezésként használva „migránsozzák” egymást. Különleges acsarkodás a viszontválasz erre a sértésre.
Hátborzongató.
Kikelt a sárkányfog-vetemény.
Vas István verssorait morzsolgatom egy egészen más korszakról szóló híres színpadi műből. Vita a humanizmusról – ez volt a dal címe.
„Ha a gyűlölet szennyhulláma elönt, tán győzhetsz, de nem lehetsz nála különb….”
Milyen eszközünk maradt nekünk, humanistáknak?
Szelet, fagyot kiálló szelíd beszélgetés a Szabadság-téren? Jobbára önmagunkkal?
Tanító, érvelő szavak a facebookon, ha egy fertőzött – és fertőző – „gyűlöletbeteg” ádáz gyalázkodásba kezd, hovatovább a római pápa személye ellen is mondván, az is „Soros-ügynök”.
Nincs jó válaszunk.
Emlékezem. Amikor a Szabadság téren még járható volt a mélygarázs előtti építkezés, a majdani „Gábriel-szobor” talapzata, akkor néhányadmagammal Kishantosról származó magvakat, árpát, kukoricát hintettünk a frissen felásott földbe.
Hátha az „élet” legyőzi a gonoszságot.
Azóta immár az ezredik összejövetelt tervezik a tér konok ellenállói.
Vajon kikelnek-e még e magvak?
Majd így folytattam: hiába vártam a másnapi lapot. Október 8-án bemondta a rádió: a Népszabadságot bezárták.
Azt hiszem, meg kell követnem a Népszabadság szerkesztőit és olvasóit. A hivatkozott musical-songból még egy versszakot ide kellett volna írnom:
„Elkésett, hidd el, minden vita és filozófia már,
Mikor érveivel beleszól kattogva a gépi gitár
Tra-ta-tata-ta
Hiába itt a puszta szó:
Akármi újat sütsz ki,
Csak a szúrni-vágni-ütni
Marad az ultima ratio….”
Trencsényi László
